"Az elöljáróságba vetett bizalom nem hiányzik...”

(Az 1920-as év éppoly nehéznek bizonyult Pio atya életében, mint az előző esztendő. Meg kellett ismételni a kezein megjelent különös sebek vizsgálatát, amelyet 1919-ben dr. Festa és dr. Romenelli professzor, a barlettai civil kórház főorvosa végzett. Közben 1920 áprilisában San Giovanni Rotondóba látogatott  a szkeptikus Agostino Gemelli OFM, aki azonban nem vizsgálta meg személyesen a stigmákat.)

       Szeretetett Atyám!

       Jézus legyen kísérője, segítője és vezetője mindig és mindenben!

       A kisded Jézus szent születésének örömteli évfordulóján fogadja jókívánságaimat, hogy mindig jó egészségnek és örök lelki boldogságnak örvendjen!

      Ebben lehet összefoglalni kéréseimet, amelyeket a bölcsőben fekvő kisded Jézus elé terjesztek Önért e szent napokban. Bárcsak mind meghallgatásra találna!

       Közben Ön se szűnjék engem a kisded Jézusnak ajánlani, s másokat is erre kérni -, hogy mindig az ő akaratát cselekedjem, s az ő isteni tervei teljesedjenek bennem.

     A vihar, amelyről élőszóban beszámoltam, egyre erősebben tombol. Az elöljáróságba vetett bizalom nem hiányzik, és az engedelmességre irányuló igyekezetem csak növeli a szívemet szaggató tövisek okozta heves fájdalmat.

     Atyám, mily siralmas, komor napok tűnnek fel elmémben! Mily nehéz lesz számomra az idei karácsony!

       Mindenre kész vagyok, csak Jézus örüljön, és mentse meg a lelkeket, különösen azokat, akiket rám bízott.

       A legnagyobb tisztelettel csókolom kezét, és kérem atyai áldását.

                                                                                   Szegény fiacskája,

                                                                                 Pietrelcinai Pio atya

 San Giovanni Rotondo, 1920. december 18.